Eddig se voltam rajongója a Nemzeti Galériának, de most aztán, bye bye Szása. A Szépművel összevont intézmény  egy agyrém, de miért pont ez ne lenne agyrém az országdúlás során?  A politika diktál, a nyaloncok meg hajlonganak és minden baromságra hajlandók. Január 3.-tól kiállítják az MNG-ben a zalkotmány illusztrációit, hol máshol? A Munkásmozgalmi Múzeumot már évekkel ezelőtt megszüntették. Úgy látom, elhamarkodott döntés volt, itt még nagy szükség lenne rá. 1945 – ben Édesanyámék Lehel úti házába beszállásoltak egy T34-est a felszabadítók. Kivitték az ebédlőből a “perzsát” az udvarra és azon szerelték a tankot, aztán ha kakikálni kellett, akkor a zongorát használták illemhelynek. Hát, valahogy így érzem magam most is. Ha kaki nincs is, de a perzsán most is szaros csizmában állnak. Ez még csak a kezdet. A “fejlesztések” csak most indulnak. Pár éven belül lesz új Szép-MNG  a liget szélén. Gondolom, akkor majd letarolják az általuk utált ötvenhatos emlékművet is és rendelnek valami “szépet és hagyományost”. A visszaalakított Budavári Palotát meg birtokba veheti a kormány. Uralkodóknak ott a helyük, ez nem vitás. Valószínű, hogy az egész cirkusznak ez az igazi indítéka. Császárt napra kitenni..

.

- Főnők, penge a hely?
- Bitang!  Mit mondtál, mi is volt itt, mielőtt átvettük?
- Valami képtár vagy miafasz.
- Ja, miafasz, ez tetszik. Egyérintő, zsír?  A kandalló az én kapum, a tied az ablak, ha törik, mész Recskre.
- Ne má, főnök.
- Na jó, akkor Gulág.