Annuska már megvette a napraforgóolajat sőt, nem csak megvette, hanem ki is öntötte.
-Vegyék tudomásul, hogy Jézus Krisztus igenis létezett! Berlioz kényszeredetten elmosolyodott: – nézze, professzor úr, mi tiszteljük az ön hatalmas tudását, de ebben a kérdésben más az álláspontunk. – Nem kell ide semmiféle álláspont- mondta a különös professzor – Jézus létezett és punktum. Egyébként, hogy van ez itt maguknál: akárkiről érdeklődik az ember, az nem létezik? Se Jézus, se az ördög? – Csillapodjék, drága professzor, csillapodjék!- mormolta Berlioz és azt gondolta, hogy telefonon azonnal jelentenie kell, hogy egy külföldi konzultáns, nyilvánvalóan meghibbant állapotban ül egy padon. Intézkedjenek mielőbb , másképp kínos bonyodalmak származhatnak a dologból. – Hát, csak telefonáljon!- hagyta rá a professzor, majd hirtelen szenvedélyesen esedezni kezdett: – Könyörögve kérem, még utoljára, búcsúzás előtt, higgye el legalább azt, hogy az ördög létezik! Többet nem is kérek öntől. Ne felejtse el, hogy erre nézve van egy hetedik bizonyíték, és ez mind közül a legmegbízhatóbb. Hamarosan ön is tapasztalni fogja! - Helyes, nagyszerű! – helyeselt Berlioz színlelt kedvességgel és megindult a park Bronnaja és Jermolajev utca sarán lévő kijárata felé. Már épp ki akart lépni a sínekre, amikor vörös-fehér felirat fröccsent az arcába. “Vigyázz, ha jön a villamos!”
És már közeledett is, akkor fordult be a Bronnajára, a kerekek nyikorogva felgyorsítottak. Noha Berlioz biztonságos helyen állt, úgy döntött, visszamegy a forgókerék mögé, megfogta újra egy másik küllőjét és egy lépést tett visszafelé. Keze megcsúszott és lesiklott a kerékről, lába feltartózhatatlanul- mintha jégen állna- csúszott lefelé a sínpálya irányába, másik lába az égbe emelkedett és Berlioz a sínekre esett. Nem kiáltott, de az utca körülötte megtelt ijedt női sikoltozással. A vezetőnő megrántotta az elektromos féket, az ablakokból csörömpölve hullott ki az üveg. Berlioz agyában valami felüvöltött. “CSAK NEM???…..” Még egyszer utoljára felvillant a hold, de már darabokra szakadt és azután elsötétült a világ. A villamos átgázolt Berliozon és a Patriarsie Prudin, a sínek mellé a kövezett lejtőre sötét, kerek tárgyat dobott ki. A sötét tárgy visszagurult a lejtőn és a kocsiút kövezetén ugrándozott. Berlioz levágott feje volt.
töredékek Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita c regényéből
No trackbacks yet.