Ahol szükség van és ahol nincs a művészekre II. Tate Modern

2000 májusában nyitotta meg kapuit a XXI. század legnépszerűbb kiállítóhelye, a TATE MODERN, Londonban. A megnyitó után nem sokkal elmentem szájat tátani.
Akkor már épült a MEO, ezért kíváncsi voltam a legapróbb részletekre is. A nagyoktól nemhogy nem szégyen, kötelező tanulni. A TATE MODERN minden tekintetben lenyűgöző. Másodszor 2002 augusztusában voltam ott, a Matisse-Picasso kiállításra kaptam jegyet, ami hajnali fél háromra szólt, akkor léphettem az épületbe. A MOMA, a TATE, a Pompidou és a Picasso múzeum,  e négy intézmény együttműködése révén jöhetett létre a kiállítás. Elképesztő volt ennyi remekművet együtt, egyszerre látni. Ott szükség van a művészekre. Ez már a brutális kultúrbiznisz kategóriája. Nem gondolom, hogy ezt meg lehet ugrani, de minden tiszta és nyilvános, azaz ott a minta, lehet tanulni.

A kiállítást 2002 május 11. és  augusztus 18.  között 467 166 fizetőnéző látta,  56 775 látogató pedig egyéb programok keretében. Eladtak 33 341 katalógust és 400 000 levelezőlapot. Péntek, szombat, vasárnap a kiállítás este tízig, az utolsó három hétben éjjel-nappal nyitva volt. Egy látogató átlagosan 1 óra 43 percet tölt az épületben. Több, mint a fele ellátogat a múzeum shopba is és közülük minden második vásárol is, könyvet, képeslapot. A TATE MODERN  az első öt évben 21 millió látogatót fogadott. A felmérések szerint ezeknek 23% Európából 11% Észak-Amerikából és 6% a világ egyéb tájairól érkezett. A látogatók 40%!!! külföldi, akik repültek, szállodát fizettek,  ettek, ittak, stb. A turizmus egyik mozgatója a kultúra.  Ha a hely, a város programajánlata vonzó sokan, ha nem, kevesen látogatnak oda.  Az ilyen gigantikus kiállítások általában veszteségesek, ha a bekerülési összeget a jegybevétellel vetjük össze, akár ilyen óriási érdeklődés mellett is. Ha azonban figyelembe vesszük a kiállítás által generált egyéb bevételeket, rájövünk, hogy óriási a nyereség. 2012-re egy új szárnnyal bővül az épület, ami 7000 négyzetméternyi kiállítóteret jelent , mert az évi 4 700 000 látogató kinőtte a régit. A TATE egyéb programjai, amit a kiállítások mellé, vagy azoktól függetlenül szerveznek, ugyancsak tömegeket vonzanak. Ilyen például a “Bevezetés a kortárs művészetbe” című kurzusuk, ami neten keresztül tart kapcsolatot a hallgatókkal. Dél-Amerikától Ausztráliáig 10 000 érdeklődő vesz részt rajta. Álom-álom, édes álom. Van, ahol ez az élet része, szeretik, értik, vagy ha nem, akkor is rácsodálkoznak és megpróbálják érteni. Ez is része az európaiságnak, annál is inkább, mert a kultúrákat leginkább a kultúrájuk különbözteti meg egymástól. Aki kulturálatlan, az arctalan és az nem sok érdeklődésre tarthat igényt. Sajnos a betyár, a XXI. századi pártkitűzőként viselt bocskai, a kamu népművészet, a műdalok, a leányrablás, de a nyilazás meg a kecskén lovaglás sem indítja meg a nyálát a kulturális kalandokra éhes turistának. Rólunk, akik itt élünk és akik irtózunk a tahóságtól nem is beszélve.

A TATE azért született, mert igény volt rá. Volt, aki kitalálta, voltak, akik támogatták, és az állam, az iciri-piciri volt, aki talán bábáskodott fölötte. Nem fordítva. Nem Zsóti a pártpápa agymenése, aki megálmodja, hogy nekünk mi a frankó. Valami avas, ódon, dohos, sose volt révület. A TATE MODERN pontosan és nem kb., nem hol így, hol úgy, 137 millió fontból épült, ami kb 40 milliárd forint. Nálunk is épült valami, úgy hívják MÜPA. Legalább lett, nálunk az se kevés. És biznisznek se rossz, csak ez másképp jó.

“Az Orbán-kormány és a Demján Sándor nevéhez köthető TriGránit-csoport között 2001 decembere és 2002 márciusa között létrejött szerződés szerint az épület bekerülési költségét 31,2 milliárd forint lett volna, amelyet a magáncég megelőlegezett volna, és azt a magyar állam – egyfajta lízingként – a kamatokkal együtt 10 év alatt törlesztett volna. 2002-ben az állam 52 milliárd forint felső határig kezességet vállalt a beruházásért. Ezt Hiller István minisztersége alatt 97,9 milliárd forintos kezességre és 30 éves futamidőre változtatták a 2005-ös költségvetésben, hogy mérsékeljék az egy évre jutó állami kiadásokat. „A végösszeg nem éri el a teljes kezesség összegét, csak 73,54 milliárd forintra jön majd ki” – nyilatkozta a kormányszóvivő 2005-ben. (forrás Wikipédia)

Azért az látszik, hogy itt sem olcsó a kőműves. 24 milliárd kezesség az meg csak úgy linkre vagy ha ne adj isten, mégis közbejönne valami? Ez nem egy PPP? Ezeket a kormány állítólag felmondja. Akkor mi lesz ezzel a drága házzal? Nem lennék Demján úr helyében, most biztosan nehezek az éjszakái.

  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: