Az én gyűjteményem 4.

Egy virtuális gyűjteményt hozok létre, amibe minden hétvégén, beválasztok egy- egy  művet, ha van mit. A gyűjtemény természetesen a valóságban nem létezik, nincs is bennem igazi gyűjtőszenvedély. Azonban szívesen hívok életre egy ilyen kollekciót játszásiból. Tekinthetjük szubjektív véleménynek, hogy mit tartok érdemesnek arra, hogy kvalitásai alapján a “birtokomba” kerüljön. Szeretném kijelenteni, hogy nem óhajtok senkit befolyásolni. Sem valakit promótálni, sem valakinek ily módon reklámot csinálni. A virtuális gyüjteményhez nem fűződnek anyagi érdekeim. A barátaim azt mondták hülye vagyok. Lehet. Minden esetre, ha valakinek ezzel segíteni tudok az örömmel tölt el.

Szűcs Attila: Eclipse 2010

Vonzódásom, Attila képei iránt, nem újkeletű. Már a MEO gyűjteményében is volt jónéhány. Erről a 2010-ben festett munkáról szívesen írnék többet is, mint amennyit szerkesztőm enged ezen a helyen.  Fénynélkül festeni, amikor szinte nincsenek kontrasztok, a formák határait csak hajszálnyi, rajzos súrlófények jelölik ki, és még sincsenek beütött, döglött, halott felületek – piszok nehéz festői feladat. A víz, amiben a figurák állnak és a fénytől fosztott pára, szinte Turnert idézik. Bravúros! Mára, élő klasszikus lett Attilából. A téma, a napfogyatkozás, a”takarásban” lévő, teremtményeit táplálni nem tudó Isten és a Tőle megfosztott, bóklászó, vagy leeresztett pányvákon lógó, marionett figurákhoz hasonlatos, erejüket vesztett alakok. Tartalom és forma, tökéletes összhangja. A napfogyatkozással éltek vissza az egyiptomi papok, Prus Fáraójában, amikor azt állították, hogy a nép lázongásai miatt, a napisten elfordította arcát az egyiptomiaktól. A döbbenet és a sötéttől való rettegés megtörte a lázadást. Majd, úgymond közös imájuk meghallgattatott és a fény visszatért a világba. Pedig a papok, egyszerűen csak képzett csillagászok voltak. A tudással, a “titkos” információval visszaélő hatalmi elit manipulációi, Egyiptom óta mit sem változtak. A megfosztottság érzése, mind fizikai, mind szellemi síkon, számomra ez a kép veleje. Az üres frázisokkal és mellébeszéléssel teli világban, öröm, hogy van ilyen festészet, mit festészet, igaz művészet.

  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: