Volt egyszer egy MEO

Tíz éve már, hogy 2001 szeptemberében megnyílt a MEO. Jó volt, szerettem. Azt hiszem, sokan mások is így vannak vele. Halála nem volt túl elegáns, ha egyáltalán létezik olyan, hogy elegáns halál. Én sajnálom, hogy nincs többé. Különösen azért, mert úgy érzem, azt az űrt, amit a hiánya okozott ebben a városban, a mai napig nem sikerült betölteni. A MEO egy fantasztikus történet, olyan, amilyen kevés volt az elmúlt huszonegy évben. Ha csak arra gondolok, hogy támogatóinkban soha sem merült fel semmiféle politikai szempont, mindenki segített pártoktól és oldalaktól függetlenül . Neveket azért nem írok, mert a sor olyan hosszú lenne, hogy nem olvasnák végig. Rövidítéssel meg nem szeretnék senkit sem megbántani. A MEO-ról soha, egyetlen negatív cikk sem jelent meg. Negatív szakmai kritikát is egyedül csak a Szocreál kiállításunk kapott, pontosabban annak kurátora, akit igyekeztem megvédeni, de végül is, ez csak egy szakmai vita volt. Nagyon jó érzés volt egy olyan ügyért dolgozni, amit mindenki szeretett. És nem csak itthon, hanem pl. Madridban, vagy Párizsban is. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik a MEO-t támogatták, segítették, odaadó munkájukkal, önzetlen támogatásukkal. Jólesően gondolok vissza azokra az időkre amikor Winkler Marcival váll a vállnak, irgalmatlan küzdelmek árán és iszonyatos mennyiségű munkával a romokból talpra állítottuk és elindítottuk a MEO-t. És szomorúan gondolok vissza arra, hogy ugyan csak mi voltunk azok, akik elpusztítottuk. Igazi magyar regény. A finanszírozásról meg csak annyit, hogy három éves küzdelem után, – a végén a Fonóval összebeszélve – sikerült kiharcolnom a kulturális tárcánál, hogy magánalapítású intézmény voltunk ellenére, költségvetési sor legyünk. Az a pénz biztosította volna az éves alapműködésünket. Kár, hogy már nem volt mit működtetni belőle. Remélem, hogy lesz még  olyan a csillagok állása ebben a városban, hogy  valakik, önzetlen odaadásból, ügyszeretetből, hajlandóak lesznek egy olyan független, érdekcsoportoktól, politikától és klikkektől mentes intézményt létrehozni, mint amilyen a MEO volt. Ahol egyetlen mérce van csak, a minőség.

  1. tényleg a MEO! mekkora dobás volt. pikk-pakk, egyszer csak megcsináltad. jó kiállítások, szuper megnyitók, még vásár is volt.
    de most már elmesélhetnéd (nemcsak rébuszokban,hehe) miért lett vége. mert tényleg nagyon nagyon nagy kár érte.

  2. Majd egyszer elmesélem.

  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: