Bájgli és lócitrom

Sokszor hiányoltam a színt, az egyéni karaktert a magyar kortársművészet palettájáról. Kevés az olyan munka, ami vonzza a tekintetet, ami felkavarná az állóvizet. De, ahogy a kínaiak mondják, “ha megérik a tanítvány, eljő a tanító”. Hát eljött. Mit tanító, sokkal több annál, ő a vátesz, a rendezzző, a forgatókönyvíró az alkotmány asztalnyi színpadán. Hogy megérett a tanítvány, ahhoz kétség nem fér. Birka népnek legalább akkora szar jár, amekkorát a mester a festészet fajanszán, hosszas rákészülés után, csoportosan rottyantott.  Gyöngyszemek születtek, ezekhez képest a Füttyös kalauz egy tréfli. A rendezzző élete főművét alkotta meg. Mostantól kitörölhetetlen alakja a magyar művészettörténetnek. Ezeket a képeket örök mementóként hagyják maguk után a fiúk. Bizonyítva ezzel a művészetben rejlő hatalmas erőt, hisz ez többet mond el róluk az utókornak, mint egy egész történelemkönyv. Tegnap feltettem a kedvenc képem, hátha morajlik a tenger – gondoltam. De nem, úgy látszik, még a bárka az úr. Ha ti nem, akkor én megpróbálom.

A képet formailag a görög-keleti ikonfestészet, annak is magyarországi amatőr festők által művelt irányzata ihlette. Erre utal az ezen irányzat által előszeretettel ábrázolt lapos seggű, gumihintaló. És a kép jobb sarkában, egy bukszából, sipkájával integető Mikulás. A képen a megzavarodott? vagy megvakított? vagy csak bepárásodott a bukója? Szent György, policés T-shirt-ben. Feje felett egy fekete kukazsákot fúj a szél, utalva a megbocsáthatatlan szemétségre. A látászavarral küszködő keresztény szent, nem veszi észre, hogy a ravasz sárkány elment kordont bontani ( meglehetősen kétértelmű ábrázolás) és maga helyett, az úttest méretű Iluskát lökte a katona elé. Iluska, az ártatlanság fehér ruhájában félreérthetetlenül magyar, fehér ruha, zöld szárú piros rózsa, tipikus, akárcsak az ártatlanság. Iluska fektében megpróbálja a rózsával a kanálisba piszkálni fésűjét, de ez rendkívül nehéz feladat, hiszen a katona közben egy tízes betonvassal irritálja a mellét. A város a balhétól mindeközben már teljesen megzavarodott. (felbolydult) Az Országház leúszott Csepel felé, a Lánchidat és az Erzsébet-hidat már szétverték. A bájgli szeletekkel burkolt Hegyalja út betemette a Lipótvárost.( a bejgli nem biztos, lehet fatörzs is, értelmezés kérdése).  A mű drámaiságát hivatott fokozni a festett keret, ahol a művész saját és neves közéleti emberek véleményét vagy reakcióit fogalmazza meg drámaian. A gonosz teuton lovagokként ábrázolt police a bal sarokban látható kanálisból tör elő a jobb sarok felé, ahol azonban hátrahőkölnek a hős Horváth György vezette tank láttán. Közben középen lent, egy speciális, hosszú lábú ló, rálép egy  haját békésen fésülgető, ártatlan ember fejére, akinek nincs is semmi köze az eseményekhez. Ő csak a 109-es villamosra várt. Ezt bizonyítja az is, hogy még most is az óráját nézi csak azért, hogy mikor jön már végre az a rohadt tuja. A police felett balra, egy kupac lócitrom, jobbra két keresztbe rakott gólyaláb, feltehetően csak dekoratív elem, külön jelentéstartalommal nem bír, bár nem lehetetlen, hogy a törpék műtét nélküli magasítására utal a művész. “Ha törpe vagy, állj gólyalábra, így menj az Anna bálba.” Feljebb egy falusi kerítés, a nép hatalomból való kirekesztettségét szimbolizálja, szemben a virágzó gólyalábakat nem sikerült feloldani, bár jelenheti a tavasz, azaz az újrakezdés eljövetelét is. (el is jött bakker, a tavasszal együtt) A kép drámaiságát fokozza középen, balra, a jajgató Antigone és vele szemben a zokogó Katona Tamás? ( hogy jön ide az MDF?) Különös a szemeket keresztbe törölgető mozdulata. Ez az ábrázolás egyedülálló, az ikonfestészet és a magyar udvari festészet történetében egyaránt. A négy portrét csak tippelni tudom, nem vagyok biztos benne, de szerintem, balról felfelé Laisz András, D. Nagy Lajos, jobbra fent Paulo Sousa és jobb lent Koltai Róbert az “Indul a bakterház”-ból. Felül a szárnyatlan angyalok kórusa( vagy szárnya szegett, nem mindegy, érted?) Balról hat, jobbról hét, az összesen tizenhárom. Ismert szerencseszám. Ravasz. Ha babonás lennék, azt gondolnám, ezért jött be ez a meló ennyire mindenkinek. És középen Iluska immár a Megasztár stylistjai után, Tündérország királynőjeként, mellén csúnya pattanás, fején ötágú grófi korona, így neve helyesen Gróf Kukorica Jánosné. És a számmisztika? 1956 az összeadva 21 azaz 3, 2006 az összeadva 8 a kettő összege 11 azaz kettő. Elképesztő! A hideg futkos a hátamon, őrület ez a számmisztika. Egyébként az ország egyik legismertebb műtárgyát látják, hát ilyen az internet világa, meg bugrisország kulturális színvonala. Jaj majd el felejtettem. Alul, balközép Gojkó Mitic az övéi között. Lent, jobbközép Shaskashavan, főnöki tolldíszben.

2006 október 23

magyar, amatőr ikonfestő munkája

Az udvari festészet, bizonyos kultúrkörön belül, mindig is kedvelte az ikonokat.

Lenin, a hőős kicsak néépének élt

    • Tunde Szeredi
    • 2011 11 10

    A piroshátterű ikon egy XIV, századi novgorodi Szt György ábrázolás, sokan, sokféleképpen másolták, vagy készítették el parafrázisait.

    • T. Szeredi
    • 2011 11 10

    egy Sztálin ikon itt:
    (orosz üzletember megrendelésére készült)

    http://serbianna.com/blogs/bozinovich/archives/213

  1. No trackbacks yet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: