Posts Tagged ‘ Kovách Gergő ’

A kibogozhatatlan gubanc

Mi a magyar? címmel nyílt kiállítás a Műcsarnokban a múlt héten. A cím izgalmasnak tűnt. Kíváncsi voltam, hogy a “magyarkodó” kurzus Műcsarnoka mit válogat egy ilyen kérdés köré. Egy kiállítás szükséges feltétele, hogy műveket rendezzünk egy térbe, de nem elégséges feltétele annak, hogy egy jó kiállítást hozzunk létre. Szokásomtól eltérően még a szövegeket is elolvastam, annyi legalább pozitív, hogy ezek érthető magyar nyelven íródtak és nem a gyűlölt művészettörténészi törzsi nyelvjárásban. Csak sajnos nem értem, hogy miről szól a kiállítás, a magyarázatok ellenére sem. Valami olyasmit vártam volna, mint Kovách Gergő és Péli Barna: Mátyás és Tinódi”-ja vagy ugyancsak tőlük, Kotormán Norberttel kiegészülve, az “Attila most” vagy a mindig következetes Gerber Pál jól értelmezhető, mégsem direkt munkái. Itt körülbelül vége is. Nem állítom, hogy nincsenek jó munkák ezeken kívül is, csak nem értem, hogy miért vannak itt. Vagy ha érteni akarnám, akkor olyan direkt értelmezések kerekednének, amelyek a ciki határát súrolják. Nem értem ebben az összefüggésben az általam nagyon kedvelt Keserű Ilonának a gubancát (Ja! Lehet, azért mert gubanc van?) Vagy hogy miért van itt Fehér László? És azt sem értem, hogy miért kerülnek a falra olyan direkt zsengék, mint Csiszér Zsuzsi piros-fehér- zöld kezű portréja. Vagy a kiváló Erdélyi Gábor “Verejték” című narancs színű munkája 2001- ből, ami szintén meglehetősen egyszerű és direkt értelmezésre ad lehetőséget vagy értelmezhetetlen. Lehet persze, hogy ez csak egy reprezentatív válogatás akar lenni a lehetséges munkákból, de akkor a cím nem stimmel ( viszont ütős) és akkor az sem, hogy sok jó művész és munka kimaradt, mások viszont indokolatlanul túlreprezentáltak. Például Szurcsik József, akitől ezek a legjobb munkák, amit valaha láttam, csak megint nem értem a miértet. Ugyanakkor a szándékot , hogy létrejöjjön egy kiállítás “Mi a magyar?” címmel, egy olyan társadalmi káoszban, amiben jelenleg élünk, csak üdvözölni lehetne, ha sikerült volna létrehozni, de nem sikerült. Vagy a bátorság hiányzott, vagy szélesebben kellett volna meríteni, de sokkal inkább azt gondolom, sőt majdnem biztos vagyok benne, hogy a művek hiányoznak. A “mi a magyar” kérdése politikai kérdés és ma Magyarországon csak elvétve van politikus művészet. Ez a kiállítás sem az. Jellemzően szépelgés és megélhetési műtárgy-gyártás van. Ebből pedig nehéz egy igazán erős, tökös anyagot összehozni. A mai magyar képzőművészetnek fájdalom, de nincsenek Ganxstái sem Tankcsapdái: Mi a fasz van veled Magyarország?

Kovách Gergő, Péli Barna, Kotormán Norbert: Attila most 2012

Az én gyűjteményem 3.

Egy virtuális gyűjteményt hozok létre, amibe minden hétvégén, beválasztok egy- egy  művet, ha van mit. A gyűjtemény természetesen a valóságban nem létezik, nincs is bennem igazi gyűjtő szenvedély. Azonban szívesen hívok életre egy ilyen kollekciót játszásiból. Tekinthetjük szubjektív véleménynek, hogy mit tartok érdemesnek arra, hogy kvalitásai alapján a “birtokomba” kerüljön. Szeretném kijelenteni, hogy nem óhajtok senkit befolyásolni. Sem valakit promótálni, sem valakinek ily módon reklámot csinálni. A virtuális gyüjteményhez nem fűződnek anyagi érdekeim. A barátaim azt mondták hülye vagyok. Lehet. Minden esetre, ha valakinek ezzel segíteni tudok az örömmel tölt el. olvasásának folytatása

%d blogger ezt kedveli: